Poll of Experts – 2024-es magyarországi választások

Választási előrejelzés és helyzetértékelés

Benedek István, Märcz Samu, Szászi Áron

Magyarországon két választást is rendeznek 2024. június 9-én, amelyeken a választók egyidejűleg választják meg az Európai Parlament magyar tagjait és az önkormányzati képviselőket. A jelenlegi politikai időszakot szokatlan turbulencia és példátlan események jellemzik. A februári kegyelmi-botrány nem csupán Novák Katalin lemondásához vezetett, hanem egyúttal jelentősen aláásta a Fidesz társadalmi támogatottságát is. Magyar Péter, a Fidesz egykori belső embere és a korábbi igazságügyminiszter, Varga Judit volt férje – aki szintén visszavonult a botrány következtében -, kihasználta a politikai lehetőséget, és nyilvános támadást intézve a kormányzó Fidesz ellen megalapította az új, TISZA (Tisztelet és Szabadság) elnevezésű pártját. A magyar EP-képviselőhelyek (21) pártok közötti megoszlása rendkívül bizonytalan, elsősorban a csapongó politikai események és a széttöredezett ellenzéki térfél miatt. A Grayling budapesti irodája ezért megkereste Magyarország vezető politikai szakértőit, hogy választási előrejelzést és helyzetértékelést készítsen, ezzel is segítve ügyfeleinket és partnereinket a jelenlegi turbulens politikai környezetben.

Módszertan

Jelen kutatásunk Magyarország vezető politikai elemzőinek, közvélemény-kutatóinak és társadalomtudósainak meglátásai alapján készült. Politikailag és szakmailag is diverz hátterű szakértőket kértünk fel a kérdőívünk kitöltésére. Fontos kiemelni, hogy elemzésünk nem az egyes politikai pártok népszerűségéről nyújt objektív felmérést, hanem a magyar politikai szakértők szubjektív értékelését aggregálja. Összesen tizenöt magyar politikai szakértő osztotta meg velünk várakozásait és értelmezte azokat az eseményeket, amelyek ezt az izgalmas kampányidőszakot alakították. Kérdőívünket hét elemző intézet politikai szakértői, négy akadémiai intézmény kutatói és két politikai újságíró töltötték ki. A felkért szakértők május 7-13. között vettek részt kutatásunkban.

Európai Parlamenti választások

Szakértőink szerint minden magyar párt és koalíció EP-képviselői helyeket fog veszíteni, kivéve a Magyar Péter által vezetett TISZA pártot. A szakértői becslések mediánja alapján a kormányzó Fidesz-KDNP várhatóan 3 képviselői helyet fog veszíteni, így 10 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe. A TISZA várhatóan 6 helyet fog szerezni, ezzel az ellenzéki tábor vezető pártjává válik. Érdemes kiemelni, hogy szakértő válaszadóink fele szerint a TISZA jelentősen átalakíthatja a magyar pártrendszert, sokan egy új, domináns ellenzéki pártként és Fidesz potenciális kihívójaként tekintenek rá.

A medián mandátumbecslések szerint a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd közös listája csupán három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, ami kettővel kevesebb, mint amennyit ezek a pártok az előző, 2019-es EP-választáson szereztek. Az egyre kevésbé viccpártként működő Kétfarkú Kutya Párt és a szélsőjobboldali és erősen euroszkeptikus Mi Hazánk Mozgalom várhatóan az első képviselőit fogja az Európai Parlamentbe küldeni – a szakértők medián-véleménye mindkét pártnak 1-1 helyet jósol. Ezzel szemben a megkérdezett szakértők többsége szerint a liberális Momentum és a jobboldali Jobbik elveszíti jelenlegi (kettő, illetve egy) EP-képviselői helyeit. A 15 szakértő közül mindössze ketten számítottak arra, hogy a Momentum egy mandátumot szerez, míg a Jobbiktól egy szakértő sem várta, hogy az 5 százalékos küszöb fölé kerül. Csupán egy szakértő számított arra, hogy az LMP bejut az EP-be. A válaszadók egyharmada (5 szakértő) a közvélemény-kutatásokra alapozta várakozásait.

A Grayling magyar szakértőinek véleménye

Habár Magyarországon az infláció január óta 4% alatti szinten van, a gazdaság helyreállása lassabban halad a vártnál. A kormány 3,6%-ról 2,5%-ra csökkentette az éves GDP-növekedés előrejelzését és a költségvetési hiánycélt 2,9%-ról 4,5%-ra módosította, miközben 675 milliárd forint értékben halaszottak el kormányzati beruházásokat. A fogyasztói árak az utolsó választások óta 42%-kal, az élelmiszerárak pedig 67%-kal nőttek. Az EP-választások megmutatják, hogy a Fidesz képes lesz-e megőrizni pozícióit a megélhetési válság közepette, az EU-s forrásokból származó választási jóléti transzferek nélkül is. A pénzügyi nehézségek, a pedofília botrány által kiváltott morális felháborodás, valamint Magyar Péter által megfogalmazott „bennfentes vádak” veszélyes választási következményekkel fenyegetnek a Fidesz számára.

A magyar politikai rendszer szempontjából az európai választások legfontosabb kérdése, hogy létrejön-e egy olyan rendszerellenzék, amely képes hitelesen kihívni az Orbán-kormányt és annak ellenzékét is a választók tömegeinek szemében. Ez a fejlemény a jelenlegi domináns kormánypárt és széttöredezett ellenzék felállás helyett egy új kétblokk-rendszert eredményezhet – a 2000-es évekhez hasonlóan – a 2026-os parlamenti választásokra. Ez rendkívüli kockázatot jelentene a jelenlegi politikai rendszer stabilitására nézve.

Ezzel szemben a Fidesz számára az ellenzék széttöredezettségének konzerválására törekszik a régi baloldal, elsősorban a Demokratikus Koalíció, valamint az új, dinamikus TISZA párt kétoldali ellenzékiségére apellálva. Másrészt, ha a választásokon Magyar Péter új pártja legalább 5-6 EP mandátumot gyűjt össze, miközben más ellenzéki erők nem szereznek 1-2 mandátumnál többet, akkor olyan gravitációs erőként funkcionálhat a választások után, amely első számú kihívóként kétpólusúvá alakíthatja a pártrendszert, ezáltal radikálisan letisztíthatja az ellenzéki térfelet.

Jelenleg mindkét szcenárió elképzelhető, és rendkívül sok múlik a kampány további részén. Ugyanakkor a politikai rendszer egésze számára június 9-e után indul az új korszak, és a valódi változások iránya és mértéke 2026 tavaszára válik csak világossá.

Önkormányzati választások

A budapesti főpolgármester-választással kapcsolatosan szinte egyöntetű a szakértők véleménye. 11 válaszadó a hivatalban lévő Karácsony Gergely újraválasztására számít. Karácsony „harmadik utas” kihívójának, Vitézy Dávidnak a győzelme mellett mindössze 3 szakértő tette le a voksát. A Fidesz jelöltjének, Szentkirályi Alexandrának a győzelmére senki sem számított. Két elemző, aki Vitézy Dávid győzelmét tartotta valószínűnek, arra alapozta feltételezését, hogy Szentkirályi Alexandra visszalép.

Arra is megkértük a szakértőket, hogy válasszák ki, mely megyei jogú városokban várnak az önkormányzati választásokon szoros eredményeket. Válaszadóink mintegy kétharmada Eger, Miskolc, Győr és Szolnok városát tartja “csatatér körzetnek”. A szakértők fele Tatabányán, Nyíregyházán és Hódmezővásárhelyen számít szoros versenyre, míg harmaduk Szekszárdról és Bajáról gondolkozott hasonlóan. A 2019-es önkormányzati választásokon mindössze 7 megyei jogú városban volt szoros a verseny (a két első számú polgármesterjelölt közötti különbség 5% alatt volt). A szakértők válaszai azt mutatják, hogy ezekben a városokban az általános várakozás az ellenzéki pártok és a Fidesz közötti visszavágó. Miskolc és Hódmezővásárhely két olyan város, ahol 5 évvel ezelőtt az ellenzék könnyedén tudott nyerni, ezúttal azonban szoros verseny várható. Utóbbi városban Márki-Zay Péter, a közös ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltje, a hivatalban lévő polgármester indul az újraválasztásért.

A Grayling magyar szakértőinek véleménye

A párhuzamosan megrendezett két választásnak ellentétes politikai következményei lehetnek. Az EP-választás a magyar pártrendszert az egyszerűsödés irányába mozdíthatja el, és több párt felbomlásához vezethet, főként a centrumban és az ellenzék jobbszárnyán. Ezzel szemben az önkormányzati választások több politikai formáció számára a túlélést jelenthetik. Vitézy Dávid budapesti főpolgármester-jelöltsége az LMP pozícióját erősíti meg a fővárosban. A Momentum továbbra is jelen lehet a fővárosi közgyűlésben és más nagyobb települések önkormányzatában, továbbá a párt népszerű VI. kerületi polgármesterének, Soproni Tamásnak az újraválasztása is valószínűsíthető. A Kutyapárt számára a XII. kerület jelenthet nagy áttörést, ha a párt elnökének sikerül megnyernie a hegyvidéki polgármesteri versenyt.

A fővárosi városvezetés kevésbé lesz stabil a következő ciklusban – annak következményeként, hogy a Fidesz választási reformja arányossá tette a fővárosi képviselőválasztást. Habár Karácsony újraválasztására lehet számítani, a főpolgármester mögött álló baloldali koalíció és szövetségesei valószínűleg nem szereznek többséget a fővárosi közgyűlésben. Várhatóan a Fidesz mellett az LMP és a TISZA képviselői alkotnak majd ellensúlyt. A belső megosztottság és a “reálpolitika” felerősödése a fővárosi önkormányzatban még inkább kiábrándíthatja az ellenzéki szavazókat. Ugyanakkor, ha a városvezetés sikeresen tudja kezelni ezt a megosztottságot, akkor a 2026-os választások előtt a sikeres városvezetés a választók számára bizonyítékként szolgálhat az ellenzék kormányzóképességéről.

Magyar Péter sikeres országjárása nem csak a kormány iránti nagyfokú elégedetlenségre világított rá a középvárosokban és a vidéki Magyarországon, hanem az ellenzéki politika kínálati hiányára azokon a területeken, amelyekről az ellenzék lemondott, vagy ahova nem tudott erőforrásokat biztosítani. Ha az ellenzék ki tudja használni a jelenlegi elégedetlenségi hullámot, és átveszi több Fidesz vezette település vezetését, az jelentősen megváltoztathatja a magyarországi politikai hangulatot. A kormánypártok képesek lehetnek a választók szemében lekicsinyíteni a fontosságát néhány EP-képviselői hely elvesztésének. Ezzel egyidejűleg fontos polgármesteri pozíciók elvesztése azonban nagyobb politikai és kommunikációs kihívást jelentene a kormánypártok számára.

.